Remény
Van remény arra, új életet kezdjek? Arra, hogy a múltból mindent feledjek? Van reményem arra, befogadjanak, S a bajban magamra ne hagyjanak?
Mi a remény, hogy az élet szép lesz? Hogy velem már semmi rosszat nem tesz? Sose biztos semmi sem, Nem, sajnos sose nem.
Reménykedek, hogy szép lesz minden, Hogy megtalálom rég vesztett kincsem, Megtalálom, s majd vigyázok szépségére, Életem, rég vesztett kincsére.
Már nincs visszaút, jöjjön az igazság, Jöjjön, már a kellemes valóság! Várom, hogy kezeivel átöleljen, S várom, magával ragadjon, vigyen!
Eltelt az idő, már jobb lent minden,
Azt hiszem megtaláltam kincsem, Megtaláltam, s remélem örökké tart, De ez a jövő zenéje majd.
2005. |