Elrettenek magamtól
Elrettenek magamtól, mikor rájövök, mit teszek,
Mintha döntésképtelen lennék és szertelen.
Te is csak ezt látod rajtam, s nem látsz belém,
Pedig mily egyszerű lenne, s úgy szeretném.
Hol így döntök, hol úgy,
De érzésem sosem halványul,
Csak akarlak, s haladnék előre,
Döntésedet szeretném hallani végre.
S mivel szívem verése nem lassul,
Maradok így Melletted, s várom, mit szólsz válaszul,
Mikor fogod kimondani az édes szót,
Hogy szeretsz engem, egy idétlen álmodót.
(2007. február 17.)
|