Egyetlenem

Arcod olyan, mit nyíló rózsa,

Mi kipirul a szép szóra,

Bőröd oly selymes, érzékeny,

Mint kisbabáé, ki alszik szépen.

Szemed ragyogása, mint kék tenger,

Szemedbe nézni senki nem mer,

Mert rabul ejt mindenkit,

S ha belenéztek sosem feledik!

Szépséget oly vakító, mint fényes Napsugár,

Ki megpillant, tudja felkelni nem volt kár,

Ajkaidon mindig édes mosoly lapul,

Mindig, ha szép nap van, vagy ha szél fúj.

Egyetlen vagy e világon, te vagy a csoda,

Te vagy, kire mindenki vár évek óta!

S te az enyém lettél Életem,

Te vagy az egyetlenem!

2005.