Múlt pillanat
És ha el is áll a lélegzeted,
Hogy meghatározza pillanatnyi létedet,
Akkor sem enyhít, hiába tudod,
Akkor sem, mert máris a múltod.
S mi van, csak volt lesz nyomban,
Mi most jó, csak messzibe koppan.
Aztán csak marad a lélegzeted,
S emléke, hogy egyszer azt is elvesztetted.
(2007. szeptember 3.) |