Azok...
Azok a pillanatok,
mik oly édesek,
Azokért élek,
hisz nekem kedvesek.
Azok az átkozott bánatok,
mik gyötörnek,
Had gyötörjenek,
nem halott leszek, csak erősebb.
Azok a könnycseppek,
miket hullajtok,
Velük élek együtt,
s velük kutatok.
Az az élet nem kell,
hol nem lehetek magam,
Én ez vagyok, és így élek,
ne akarjátok, hogy megváltozzam!
(2007. július 23.) |