Vonzások, de változások

Amikor véget vetsz valaminek, és teret engedsz valami ismeretlen újnak, sok minden kavaroghat benned.

Fontos volt, de ott kellett hagyni, el kellett engedni. Nem volt a tied. Szóval fáj, mar, éget.

Féltél ott hagyni, most félsz, hogy nincs tovább és nincs több.

Kalitkába zárt, lekötözött, de most még inkább rabnak érzed magad a szürke világban.

Szabad voltál, szabadon hittél, reméltél, éreztél. Most szabadon viheted életedet és rabságba taszító érzéseidet.

A múló boldog órák soha el nem múló hosszú éveknek tűnnek, amik pillanatok alatt rohannak el anélkül, hogy észrevennéd.

A szép szép maradt, az öröm pedig öröm. Csak a színezete változott meg a körülményeknek.

A semmi továbbra is semmi, amiben továbbra is minden benne van. Fájdalom, félelem, kalitka és szabadság, szépek és mesések. Érzések és tévhitek. A végek és az ismeretlenek.

(2007. június 28.)