Álom és valóság

Álmodtam egy helyet, hol boldogat láttam.

Álmodtam egy csókot, és remeg a lábam.

De az álom arra való,

Hogy álmodd, mi nem lesz való.

S mi nem lesz való, az álom marad mind,

Mert az álom nem az, mi valóságba tekint.

Ha mégis lenne álom, ami valós,

Az csak röpke ábránd, tűnő, és marós.

Álmodott hely, boldog lét álom marad hát,

Vedd válladra inkább valóság zubbonyát!

Tiltani bár nem lehet a szép álmot,

De jobb, ha nem kergeted a hőn vágyót.

Légy valós, mint álom az álom,

Feledd, add fel hiú ábrándod!

Álmod álmodd álmodozva csak,

S ne hidd, hogy álmaid valósak!

(2007. április 25.)